Sokszor az amerikai drámagyártók sem tudnának jobb történeteket írni, mint amit az NFL rájátszása, főleg annak vége szokott produkálni: Tavaly Ray Lewis, aki megkapta életében a második esélyt, egy védő legenda, aki bajnoki gyűrűvel vonulhatott vissza könnyei közepette. (ezt tavaly végignézni is ilyen fájdalmas volt, mint most elolvasni, legalábbis nekem) Amerika megkapta a drámát amire vágyott. Idén két, a karrierje vége felé járó, leendő Hírességek Csarnoka tag került újra össze, ami talán sosem volt kiélezettebb, mint most: mindketten tudják már, hogy nem sok nekifutásuk lesz már újra megszerezni a bajnoki gyűrűt. Sorsszerű, hogy idén egymáson kell ezen átvergődni magukat. Ráadásul ott volt az az alapszakaszbeli meccs, amit azt hiszem eddig minden cikkemben megemlítettem, de hát nem is véletlen. Idén azt nehezebb kihagyni, mint Mark Wahlbergnek Dolphins pólóban színészkedni a Pain & Grain-ben.

Eddig 14-szer találkoztak, Tom Brady tudott felülkerekedni többször, szám szerint 10-szer. Ráadásul, ha az utószezonban találkoztak, akkor aki győzőtt kettőjük közül, az vitte a Lombardi trófeát is. Az NFL.com és az ESPN szépen összeszedte, hogy zajlottak az eddigi találkozók:

Először is egy kis magyarázkodás: Nem sikerült pont olyan intenzitással indítani a blogot, ahogy azt szerettem volna, mert év elején rengeteg munka szakadt a nyakamba, ami fejben is leköt, nem csak időben, de végül is az a jó a „nem hivatalos” blogolásban, hogy nincs feltételekhez kötve. Így hát bocsássék is meg ez a kis bevezető, és nézzük, mi történt tegnap.

Sorozatban harmadik alkalommal jut el a Patriots az AFC döntőjébe, idén a Colts-on keresztül vezetett oda az út, a Divisional roundban, mivel a 2# seed megszerzésével a Wild Car körben pihenhetett a csapat. Szórakoztató mérkőzés volt, bár nem éppen fordulatokban gazdag, ugyankkor érdekességekkel teli, ami miatt élvezetes volt nézni. Voltak persze szuper egyéni teljesítmények is, ezekről később (Collins!). Ezeknek is köszönhetően a Patriots 43-22-es győzelemmel ütötte ki Andrew Luck-ékat a rájátszásból. Az utóbbi időben, ha a két csapat találkozott a PO-ban, a mérközést megnyerő csapat meg sem állt a Super Bowl győzelemig. Persze ez az NFL, ez is csak egy újabb tény, a sok közül. Bízni bármiben lehet.

Mint az már köztudott, a múlt vasárnapi Baltimore Ravens elleni győzelemmel - sőt már a Miami Dolphins buktájával Buffaloban - a Patriots bebiztosította a playoff részvételét, sorozatban 5. évben megnyerve az AFC East csoportot.

Mondhatni, a Pats számára nem ismertlen a terep, azonban idén 16 olyan játékos van rosteren, akik még nem léptek pályára rájátszás mérkőzésen. Ide tartoznak természetesen az újoncok, de néhány veterán játékos is.

Alább a lista azokról, akik – feltételezve, hogy aktívak lesznek – idén vesztik el a playoff szüzességük: (* = újonc)

P Ryan Allen* 
WR Danny Amendola 
OL Chris Barker* 
LB Steve Beauharnais* 
RB LeGarrette Blount 
WR Josh Boyce* 
DE Michael Buchanan* 
LB Jamie Collins* 
WR Aaron Dobson* 
S Duron Harmon* 
DT Chris Jones* 
OL Josh Kline* 
WR Kenbrell Thompkins* 
DT Joe Vellano* 
LB Chris White 
CB Logan Ryan*

Sziasztok,

Sokat gondolkoztam, hogy van-e értelme blogot indítani egy olyan témában, egy olyan csapatról, amiben sok újat nem lehet már írni. Ott van a nagyszerű pats.hu, a bowl.hu, vagy a TD magazin, pár releváns blog, és ezek csak a magyar források, ma már bárki másodpercek alatt felszívhatja az infókat az ESPN-ről vagy az NFL.com-ról egy kis angol tudással, vagy éppen a másik ezer oldal egyikéről, ahol írnak a Pats-ről.

Ennek ellenére, mivel szeretek írni, szeretek fordítani és csak úgy szeretek a témában szinte bármit csinálni, kezdve az összevágott fan videók keresgélésétől a statisztikák elemzéséig, úgy gondoltam, lesz értelme, ha más nem, én jól érzem magam. Meg hát amúgy is, mindenki azt csinál, amit akar, nem?

Az elejétől fogva megtetszett az amerikai futballban, hogy a fan kultúra eltér például a gurulós fociétól és az emberek együtt örülnek a sportnak. Persze, ez sem igaz 100%-ig, de legalább nagyrészt ez csapódik le. Mivel Magyarországon ez a bázis még kisebb, így még jobban működnie kéne ennek. Kicsit takarózni is akarok ezzel azzal szemben, hogy bármiféle konkurencia létrehozása a célom, vagy ilyesmi. Egyrészt gondolom a leendő olvasók száma miatt sem kell emiatt aggódni, másrészt pedig inkább legyen egyel több oldal a témában, mint egyel kevesebb. Így hát ha más nem, a magam – és remélem idővel mások - szórakoztatására mindenképpen érdemes blogot indítani, és erre bátorítok másokat is! Én sem vagyok szakértő, csupán lelkes rajongó.

Próbálok majd számomra érdekes cikkek fordításával, esetenként esetleg saját írásokkal, aktualitásokkal, vagy épp véleménycikkek írásával frissíteni a tartalmat.

Felhívás: Nem zárkózom el attól, hogy többet szerkesszük a blogot. Ha szeretnél te is írni az oldalra, keressetek bátran a gopatsblog[a]gmail.com címen! Ha például:

• Tartósan tudnád csinálni – persze nem kell sokat, csak amit jónak gondolsz, de azt mondjuk betartva.
• Szeretsz írni, örömödet leled a szerkesztésben.
• Értesz a dizájnhoz. (mert amint látszik, az még nem alakult ki teljesen)
• Van egy jó ötleted.
• New England Patriots szurkoló vagy.

Addig is köszi a bizalmat, köszi a megosztásokat, keressetek Facebookon és Twitteren is.

Kellemes Ünnepeket!

BG